2015. október 26., hétfő

Ziam One shot: A popsztár

Ziam one shot: A popsztár

Sziasztok! Hope vagyok. Egy Ziam one shot-ot írtam elsőnek, remélem elnyeri a tetszéseteket. Nem csak Ziam részek lesznek terveztem Larry-t is. De ha írtok, hogy mit olvasnátok szívesen, akkor majd megpróbálom összehozni azt is. Ha tetszett a rész vagy ha esetleg nem akkor kommenteljetek, pipáljatok. Nem is jártatom tovább a számat, jó olvasást kívánok! puszi: Hope

Újabb ország, újabb város, újabb koncert, újabb visítozó rajongók, és olyanok is, akik nem visítoznak. Adrenalin lökettel indultam a színpad alatti liftbe, megelőlegezték a hangulatot a bandatagok... És nem alkoholra vagy fűre gondolok. Vigyorogva tárult elém az ezernyi fan, aki csak azért jött el, hogy engem megnézzen és én imádtam minden pillanatát. Egy pörgős, rockosabb dallal kezdtünk, hogy tartsuk az emberekben a lelkesedést. A részleges halláskárosodásom alapján, sikerült. Azt csodálom, hogy nem rekednek be, bár ki tudja, nem találkozom velük újra, vagy nem emlékszem rájuk. De még így ismeretlenül is imádom őket. Ők juttattak fel a csúcsra, sosem hagynám őket cserben. Az utolsó dal után, még folyamatosan sikongattak, hogy még szeretnének hallani pár percig. De sajnos arra hivatkozva, hogy más rajongókkal is kell találkoznom, elengedtek. Nehezen, de elengedtek. Hátramentem még az öltözőbe, hogy igyak egy korty vizet, mielőtt a VIP jegyesek bejönnek. A backstage- beli találkozásokat imádom. Közvetlen kapcsolatba kerülök azokkal, akik nem ismernek, mégis tudnak rólam mindent és még így is szeretnek. Egyszerűen felfoghatatlan érzés megölelgetni őket, beszélgetni velük. Amint előbukkantam a "védelmet nyújtó ajtó" mögül, már meg is rohantak a lányok. Mosolyogva fogadtam őket, a rengeteg szeretlek után és pár normális szóváltás után, már fényképeszkedtem is velük, aztán következhetett a többi lány. Voltak köztük olyanok is akik annyira féltek, hogy nekem kellett odamennem hozzájuk, szegények majdnem elsírták magukat. Nem ez volt az első alkalom, hogy fiúk is jöttek a VIP-be, ezért nem lepődtem meg, hogy a tucatnyi csaj után, odajött egy fiú is, mondván szeretné ha lefotózhatna a húgával, aki a kerekes székével nehezen férne hozzám, ha 30 ember vesz körül és nem szeretné, ha nem találkozna velem személyesen, amikor backstage belépőjük van. Lenyűgözött a fiú talpraesettsége, szeretete a húga iránt és az sem volt hátrány, hogy úgy nézett ki mint egy szexisten. Barna szeme és barna haja volt, arcán pedig egy aranyos kis félmosoly ült, nem láttam azt, hogy rajongana értem, úgy viselkedett velem, mint a normális emberekkel és ez nagyon tetszett. Megértette azt is, hogy nem csak egy emberre kell időt szakítanom, de nagyon szeretné, ha a testvérével találkoznék, ugyanis ahogy elmondta nagyon elragadó személyiség. Mármint szó szerint elragadó.
- Szia Nicole, a bátyád azt mondta szeretnél velem találkozni - mosolyogtam rá a gyönyörű szép lányra, akinek a szeme már most látszott, hogy ugyanolyan tündöklő barna, mint a bátyjáé.
- Zayn - kiáltott fel örömében, aztán olyan gyorsan fogta meg a kezem és húzott le magához, hogy pislogni sem volt időm, de aztán szélesen elvigyorodtam és én is jó erősen magamhoz szorítottam.
- Mondtam, hogy elragadó - nevetett fel Liam. És ez az egy hang többet ért, mint az összes sikítás együttvéve. Felnéztem a húgai ölelő karjai közül és rámosolyogtam, ha jól láttam a kamera meg is remegett a kezében. Akkor jó, legalább nem csak rám van ilyen hatással a közelsége.
- Liam, gyere ide te is - mormoltam. Ő vonakodva bár, de mosolyogva odalépett hozzánk és az intésemre egy fotós gyorsan le is kapta a pillanatot. Mikor már úgy éreztem, hogy a derekam kezdi feladni, kibontakoztam az ölelésből, eközben végigsimítottam Liam nyakán, vállán és végig a karján, egy pillanatig megfogtam a csuklóját, de aztán elengedtem. Érintésemre libabőr keletkezett a bőrén.
- Nagyon örülök, hogy találkozhattam veletek, most sajnos mennem kell tovább, de ha megadjátok a telefonszámotokat, akkor felhívnálak titeket vagy esetleg meg is látogatnálak - bár hülye indok volt, akkor is szerettem volna megszerezni Liam telefonszámát, mert valahogy olyan pasi volt akibe rohamosan bele tudnék szeretni, és a szerelemre most nagy szükségem van.
- Honnan tudjam, hogy nem adod ki harmadik félnek? - tette karba a kezét, de a szeme sarkában összefutottak a nevetőráncok.
- Nos mint tudod, sztár vagyok, ezért tudom, hogy nem lenne jó ha valakinek csak úgy odaadnám a számodat, de nem muszály megadnod - mondtam enyhe csalódottsággal a hangomban, de mosolyogtam közben. Nicole megrángatta a bátyja kezét, Liam lehajolt hozzá, erre a lány súgott valamit Liam fülébe, amire az említett elmosolyodott, majd bólintott. Amint felegyenesedett, nem engedve el húga kezét, megszólalt.
- Rendben, szeretném odaadni a mobilszámomat, de akkor megígéred, hogy felhívsz és meglátogatod az én édesemet? - kérdezte, először lefagytam, hogy a barátnőjéhez kell elmennem, de aztán rájöttem, Nicole-ról beszél.
- Megígérem - a szívemre tettem a kezemet, mint a kiscserkészek, majd nyújtottam jobbomat, hogy pontot tegyünk az i végére. De nagyon meglepő dolgot tett, megragadta a vállamat, magához rántott és a fülembe súgott:
- Ajánlom, hogy igazat mondj, mert ha nem... - aztán elengedett és kacsintott egyet.
- Tudjátok mit? Nem kell a telószám, meghívlak titeket egy hétre a lakásomra, bár lehet Nicole-nak nem lenne jó, ugyanis a 20. emeleten van és nincs akadálymentesítve. - rágcsáltam az ajkamat, de csak látszatként, ugyanis csak azt szerettem volna ha Liam jön, tudom önző dolog, de szerettem volna jobban megismerkedni vele, utána jöhet a családja. Bár amilyen elragadó a húga, biztos így van a többi rokonával is.
- Nem mennék Nicole nélkül, ő a rajongód, én csak egy kísérő vagyok - tiltakozott egyből a csokiszemű.
- Héé, bátyus. Ez kihagyhatatlan lehetőség és nagyon örülök, hogy téged hívott meg, büszke vagyok rád. - mosolygott a lány, egy cseppnyi irónia sem volt a hangjában, csak őszinte öröm és szeretet.
- Rendben, de csak a te kedvedért, és ha rossz lesz, esküszöm többet nem segítek a házidban - fenyegette a fiú csak úgy testvériesen.
- Nos garantálom, hogy jó lesz minden másodperc - nézett a szemembe a húga. Beszarok, ez a csaj egyből levágta miben mesterkedem.
- Akkor megbeszéltétek? Mert tudnom kell a választ és hogy mikor szeretnél jönni, hogy úgy csináljak programot - dörzsölgettem a karomat, mivel a csaj árgus szemei előtt eléggé zavarba jöttem.
- Igen mennék. - bólintott Liam.
- Oké, akkor megadom a számomat, amit remélem nem adsz ki másnak, ezen bármikor elérhetsz, az éjszaka közepén is. - megfogtam egy alkoholos filcet, egy mozdulattal felhúztam a pólóját és a hasára firkantottam a számomat. Úgy meglepődött, hogy meg sem mozdult, a telefonszám leírása után még ott maradt kicsit a kezem, hogy érezzem a kockák vonalát.
- Csak azért, hogy az újságírók és a paparazzik, ne tudják lekapni, mert akkor sajnos meg kell változtatnom és nem tudnál min elérni. - magyarázkodtam és visszahúztam a pólóját végigsimogatva rá az anyagot. Úgy befeszítette a hasizmait, hogy féltem levegőt sem kap.
- Akkor sziasztok, még találkozunk - mentem oda egy másik csoporthoz, akik szerencsére elég messze álltak tőlünk, így nem hallottak és láttak szinte semmit a jelenetből. Régóta nem köszöntem így el senkitől: Még találkozunk. Ebben a 2 szóban benne volt valamiféle ígéret. Ebben a másodpercben megcsörrent a mobilom, elnézést kértem a hölgyektől, majd távolabb sétáltam, mert ez a vészhelyzetre fenntartott szám. Ismeretlen szám, de azért felvettem, sosem lehet tudni alapon.
- Halló? - kérdeztem az idegentől.
-  Mit csinálsz akkor, ha nekem nem elég egy hét hanem több kell? - kérdezte Liam hangja.
- Gondolom, attól függ milyen ember vagy. - mondtam - de ahogy most megismertelek, azt mondanám, maradj.
- Ezek szerint meghívott vendég vagyok határozatlan ideig? - kérdezte és hallottam, ahogy a húga mellette susmorog.
- Igen, így is mondhatni - mosolyogtam szavain.
- Ha meg mered bántani, vagy csak egyszer hallom, hogy róla szólnak a hírek, esküszöm a lebénult lábammal rugdosom szét a segged - hallottam meg Nicole fenyegető hangját.
- Megígérem, nem fogom megbántani és azt nem garantálom, hogy nem róla szólnak a hírek, mert azt nem tudom befolyásolni, de ahogy tudom, megvédem ettől - suttogtam, hogy senki ne hallja meg.
- Helyes, ezt akartam hallani - majd egy kattanás, letette. Sebaj.
Végre hazaértem, hosszú volt ez a nap. Koncert, új srác, ismeretlen érzések és zene. Ez jellemezte a mai napomat és egyetlen percet sem cserélnék el soha.
***
Telefoncsörgésre ébredtem. Az éjszakai bulizás miatt nem gondoltam volna, hogy kettőnél korábban felkelek, de keresztűlhúzta a számításaimat egy tökéletesség.
- Halló? - kérdeztem álmos, rekedtes hangon.
- Szia, Liam vagyok, nem zavarok? - kérdezte zavartan, gondolom azt hitte, hogy éppen valakivel vagyok, a hangom rekedtsége és mélysége alapján.
- Nem, aludtam. Mi a helyzet? - kérdeztem feltornyozva magam mögött a párnát.
- Itt állok az ajtód előtt, a testőröd engedett be, megbeszéltük, hogy ma jövök - válaszolta enyhe éllel a hangjában.
- Ja igen, persze, bocsi - felpattantam az ágyból, futottam ajtót nyitni.
Felrántottam az ajtót és ott is állt a fiú. Enyhén ledöbbenten, az ágyékomat bámulva. Lenéztem és a francba, nem húztam boxert és a reggeli merevedésemmel találta szembe magát. Komolyan ez a nap már csak jobb lehet. Visszanéztem az arcára, de ő még mindig a farkamat bámulta, enyhén tátott szájjal, megnyalta az ajkait is. Ó szóval tetszik neki. Szélesen elvigyorodtam, megfogtam a kezeit, majd behúztam a lakásba, becsaptam az ajtót és teljes természetességgel körbevezettem az otthonomban. Persze azért kis hátsó szándék azért volt bennem, mégpedig, hogy megbámulja  a seggemet. Amikor a hálóba értünk, megfordultam teljes testemmel és kijelentettem.
- Itt te fogsz aludni, én pedig a kanapén - mondtam a szemébe nézve.
- Hogy mi...? Micsoda? - óóó kicsi szívem nem tud koncentrálni. Túlságosan felhergeltem.
- Mondom itt te fogsz aludni - válaszoltam türelmesen.
- Nem, itt mindketten fogunk aludni - ellenkezett újra a farkamra nézve, ami most újra megkeményedett Liam szexis arcát, hangját érzékelve.
- Nem alszom, soha senkivel egy ágyban - nyüszítettem, ahogy közelített felém.
- Nos, most fogsz - elkapta a derekamat és nekem dörzsölte a csípőjét. - Ugyanis nekem te kellesz és ha nem kaplak meg elég szűkös határidőn belül, akkor ezen a héten annyi különféle bűntetést fogsz kapni, hogy egy ideig csak a magas cét tudod kiénekelni - mormolta a nyakamba, amit erősen megszívott.
- Ahh - nyögtem egy hatalmasat, majd a nyaka köré kulcsoltam a karjaimat, amit örömmel fogadott, még jobban magához húzott már ha ez lehetséges volt. Óvatosan hátrafektetett az ágyra, majd felegyenesedve végignézett rajtam, olyan zavarba jöttem hogy még el is pirultam, pedig nem szokásom, megpróbáltam eltakarni magam, de elkapta a kezeimet és az oldalam mellé helyezte őket. A szemembe nézett és azt mondta:
- Soha ne merd magad, eltakarni előlem - szemében teljes magabiztosságot láttam, ezért jobbnak láttam nem vitatkozni vele.
- Nem fogom eltakarni magam előled - helyeseltem teljes meggyőződéssel.
Újból felállt és a szemembe nézve, lassan elkezdett vetkőzni. Először a pólóját húzta le szép lassan, mint egy sztriptíztáncos, aztán a cipők és a zoknik következtek. Az öv kicsatolását nem bírtam tétlenül nézni, de nem engedte hogy hozzáérjek. A nadrággal a többi ruhadarab után a földön kötött ki. Boxerrel együtt mászott rám a lábamtól haladva felfelé, minden négyzetcentimétert megcsókolva, de a farkamat kihagyta ami a legnagyobb figyelemért kiáltott.
- Kérlek - könyörögtem egybefüggően már. De kezeimet nem mozdítottam el otthagytam ahova letette őket.
- Nyugalom kis párducom, hamarosan - motyogta két puszi között. Aztán nyelve és a fogai átvándoroltak a mellbimbóimra. Erősen megszívta kis csúcsot, a nyelvével körbecirógatva azt, míg a másikat a mutató - és a hüvelykujjával morzsolgatta, nem bírtam tovább, leszorítottam a fejét, hogy abba ne hagyja. Fogaival megcsípte az érzékeny kis bimbót, majd lassan a nyelvét használva áttért a nyakamra. Kiserkent a vér, erőszakos szívásával, de a án csak a vágyat éreztem. Felért a számig, olyannyira édes nyelve körbesimogatta az egész számat.
Megragadtam a boxerét és lefelé kezdtem tolni, már annyira magamban akartam érezni, hogy semmi nem érdekelt, sem az etikai szabályok, sem a titoktartási szerződés, se semmi. Bár tudtam, soha nem árulna el. Felemelkedett rólam és segített levenni magáról az alsót. Amint megszabadultunk a ruhadarabtól még közelebb nyomult hozzám. Keze levándorolt közénk, már amennyire tudott, és fejni kezdett, bár kibaszott jó érzés volt, megfogtam a kezeit és elhúztam. Olyan gyorsan kapta fel a fejét, hogy azt hittem lefejelem.
- Nem szeretnéd? - kérdezte félelemmel csillogó szemekkel.
- Ó dehogynem szeretném - simítottam végig az arcán. - De jobb lenne, ha bennem lennél, mélyen, mert annyira vágyom már rád, hogy egyszerűen hülyeség lenne ha csak orálisan vagy kézzel elégítenél ki. Azt szeretném, ha bennem mennél el - suttogtam vágytól akadozó hanggal.
Elvigyorodott, odaadtam neki a síkosítót, vastagon nyomott rá az egyik ujjára és felnyomta a fenekembe. Fogai között beszívta a levegőt, ahogy megérezte, milyen szorosan szorulok rá. De újból ráhajolt a számra és inkább arra figyeltem, mint a seggemet tágító ujjára. Aztán feldugta még egy ujját tövig, a térdeimet feltolta a mellkasomig és úgy feküdt rám.
- Hé, nyugi Z, lazulj el - mondta egyre gyorsuló ujjaival. És amint ez megtörtént egyből jött a kényelmetlen érzés mellett a gyönyör. Liam is megérezte, mert elvigyorodott, újból a sikosítóért nyúlt, vastagon folyatott méretes szerszámára.
- Készen állsz? - kérdezte még utolsó csepp önuralmával.
- Ennél készebb nem is lehetnék - válaszoltam. Csak ennyi kellett neki, olyan erősen csapódott belém, hogy felemelkedtem az ágyról, miközben tényleg magas cén sikoltottam egy kemény 10 másodpercig.
- Jól vagy? - kérdezte a szemembe nézve.
- Viccelsz? Már hogy lennék jól? - szemei elsötétedtek, aggodalom kúszott a vágy helyére. - Remekül vagyok. Csak baszki mozogj már, ilyen keményen, mint most - húztam le a fejét hozzám. Teljesítette kérésem, olyan keményen kefélt, hogy valósággal szétszakított belülről, de nem érdekelt, imádtam minden egyes percét. A lábaimat már a nyakába akasztottam, ő pedig már olyan mélyen járt bennem, hogy a kéj hullámokban öntött el.
Éreztem, hogy közel van, mert egyre gyorsított a tempón és minél mélyebbre próbálta fúrni magát, én már csak zihálni és nyögdécselni tudtam alatta. Benyúl közénk egyik kezével, miközben a másikkal szorította a csípőmet, elkezdett pumpálni, olyan vasmarokkal szorított, hogy a heréim leszakadni készültek. Ez a két impulzus egyszerre túl sok volt, a farka állandóan a prosztatámat ostromolta, a keze pedig a péniszemet. Olyan váratlanul és gyorsan élveztem el, hogy csak lihegni tudtam. Élvezetem beterítette az egész mellkasomat és hasamat, talán még az ágyneműre is jutott. Erre a látványra és arra, hogy ráharaptam a bimbójára egyből élvezett. Még egyikünk sem nyerte vissza az önuralmát, de Liam már nyalta le rólam az élvezetemet. Mikor már mindketten egyenletesebben lélegeztünk, a csokiszemű felnézett a mellemről, elmosolyodott és mélyen megcsókolt. Olyan váratlan volt ez az érzelmi gesztus az előbbi kemény menet után, hogy totálisan ledöbbentem. Nem is csókoltam vissza. Elhúzódott tőlem az ágy szélére, lelógatta a lábait, könyökét a térdére fektette és lehajtotta a fejét. Nem értettem a mozdulatot, tehát mögé húzódtam átöleltem a kezeimmel, megpusziltam a hátát és ott tartottam az államat is.
- Mi a baj? - simítottam meg a mellkasát.
- Megbántad. - nem kérdés volt, szimpla ténymegállapítás. Könnyeket csalt a szemembe a hangjában lévő lemondás és fájdalom.
- NEM! Hogy mondhatsz ilyet? Életem legjobb SZERETKEZÉSE volt. - nyomtam meg a számomra legfontosabb szavakat. Próbáltam magam felé fordítani az arcát, de úgy megfeszítette a nyakát, hogy még csak megmozdítani sem bírtam - Liam kérlek! Hogy gondolhatsz ilyet? - már a sírás fojtogatott, ugyanis én komolyan gondoltam, hogy ez az együttlét mindent megváltoztatott, letisztázta bennem a dolgokat, amiket a találkozás óta érzek iránta.
-De elhúzódtál a csók elől, ezt nem teszik azok akiknek tetszett a dolog - mondta fojtott hangon és végre valahára rám nézett, amint meglátta hogy csak úgy patakzik a könnyem, egyből felém fordult és érdeklődve nézett. - Miért sírsz? Z, én tényleg úgy gondolom, hogy megbántad - szemébe néztem, neki is épp eléggé párás volt a tekintetete, hogy tudjam, komolyan gondolja és fájt neki.
- Azért, mert furcsa volt, hogy a keménységed ellenére, milyen figyelmes vagy, milyen lágyan csókoltál, de nem azért mert nem kívánlak, igenis vágyom rád, de nem tudom, te hogyan érzel, fogalmam sincs mire gondolhatsz épp most és ez megőrjít - megfogtam a kezét, összekulcsoltam a sajátommal és félve, reménnyel telve néztem rá.
- Azt akarod tudni, hogy mit gondolok? - kérdezte és miután bólintottam, hevesen elkezdett magyarázni - Azóta nem tudok veled betelni mióta találkoztunk, folyamatosan te jársz a fejemben, mindig a te hangodat akarom hallani, ezért hívlak fel minden koncerted, minden riportod, minden megjelenésed után, amikor pedig nem veled beszélek, a dalaidat hallgatom, azt hittem lemondod ezt az egy hetet veled és nagyon megijedtem. A hosszú telefonbeszélgetések alatt annyira megismertelek, mintha évek óta barátok lennénk. És biztos vagyok benne, hogy beléd szerettem Zayn Malik - elcsukló hangja lapján igazat mondott, mert most már úgy zokogott, hogy levegőt alig kapott - de félek, hogy te nem így érzel, hogy csak egy játékszer vagyok neked, aki megtetszett és el tudod vele ütni az időt.
- Liam, figyelj rám. Azért hívtalak erre az egy hétre, hogy jobban megismerhesselek, már az első nap vonzottál, alig vártam a koncert utáni beszélgetéseket, minél előbb le akartam tudni a fellépéseket, hogy csak a te hangodat halljam. Nem csak múló hóbort vagy, mindig féltem, hogy többször nem fogsz hívni és akkor elvesztem az egyetlen embert aki tényleg megért, de nem tetted. És most azt mondod szeretsz? Hát tudnod kell Liam Payne, hogy én teljesen, totálisan és halálosan szerelmes vagyok beléd. Soha egyetlen okot sem adok rá, hogy féltékeny legyél, már most felajánlom, hogy ideköltözz hozzám, minden nap hozzád szeretnék hazajönni és ha elutazom akkor szeretném ha jönnél velem, nem bírnék ki nélküled egy napot sem. És tudod mit szeretnék? Felvállalni a kapcsolatunkat, nem érdekel mit írnak össze a pletykalapok vagy a rajongók, azt is leszarom, ha a management megtiltja, nem foglak eltitkolni, imádlak és ha ezt nem látják akkor ennyi, befejeztem - fejeztem be a mondanivalómat. Olyan megkönnyebbült és egyben szerelmes pillantásokat kaptam tőle, hogy féltem többet nem fog bedurvulni.
- Húúú, már megijedtem, azt hittem Nicole-nak tényleg szét kell rúgnia a seggedet - nevetett miközben visszafektetett bennünket az ágyra.
- Azt lesheti, nem fog megtörténni - nevettem fel én is - nagyon örülök, hogy a rajongóm, így találkozhattam életem szerelmével - loptam tőle egy csókot.
- Én is örülök, hogy a rajongód, így szétkúrhatom a segged, minden napon - vigyorodott el és fölém kerekedett.
-Ez az én tigrisem - nevettem, de hangomban már a vágy mélysége tűnt fel. - Imádnám - néztem mélyen a szemébe. Most nem teketóriázott a síkosítóval, egyből belém vágódott figyelmeztetés nélkül, majd átfordított minket, hogy ő legyen alul. Nem értettem, hogy miért, de látva értetlenkedésemet elvigyorodott.
- Lovagolj meg! - óhajtotta. Majd a két kezét a fenekem alá tette, hogy ő is tudjon segíteni. Hátravetette a fejét és egyből észrevette a kampót, amit direkt neki szereltettem fel. Érdeklődve a szemembe nézett és azt mondta:
- Ezt még kipróbáljuk! - fenyegetésnek szánta, de én ígéretnek vettem.
Ezt a menetet, se tudta le épp gyengéden, annyi féle pózt tett bele és olyan gyorsan változtatta azokat hogy minden irányból áttanulmányozhatott közben. Az egyik ilyen póz kifejezetten tetszett.Olyan mélyre tudott döfni, hogy már az első csípőmodulatánál szikrák pattantak a szemeim elé.Ezt ő is érezte, mert utána már nem változtatott pozitúrát. Ez pedig nem más volt, mint a kutyapóz, hátrakulcsolt kézzel, a fejem pedig a párnán nyugodott. Nem tudom, hogy sikerült neki, de mintha Liam-nek egyre hosszabb farka lenne, ahogy húzza bele péniszébe a fenekemet, annyiszor mélyebben érzem, nem panaszkodom csodálatos érzés. Nem is tudom, hányszor élveztem el ebben a pózban, úgy hogy még a férfiasságomhoz sem ért semmi és senki. Liam egy nagy nyögéssel rám zuhant amitől én összecsuklottam és így egymáson fekve pihegtünk. Péniszét nem húzta ki belőlem, úgy fordított szembe magával.
- Úgy szeretnék aludni, hogy egész éjjel rám szorulsz - döfött még egyet spriccelő farkával.
- Benne vagyok - tolattam rá, hogy tövig bennem legyen, lábaimat a derekára kulcsoltam, kezeimmel pedig a nyakát öleltem.- Ígérd meg, hogy mindig vadállat leszel és bármilyen fáradtak leszünk, és bármennyire fáj a seggem az előző estétől, mindig szeretkezünk - simítottam ki homlokából izzadt haját.
- Megígérem - csókolt meg gyengéden.
És betartja a szavát, azóta minden nap az ágyban kötünk ki.